A Szent Márton templom története
I. (Nagy) Lajos király 1347. február 2-i oklevele említi Harkányt vagy Hartyánt, más néven Mezőszentmártont, amely utóbbi elnevezésről az óbudai káptalan 1335. március 17-i oklevele alapján (MOL DL 2884) tudjuk, hogy Szent Márton tiszteletére rendelt templomától (ecclesia Sancti Martini) származott.
Ugyanazon Hartyán utóbb Sikátor nevet kapott, amint ez Zsigmond király 1415. február 3-án kelt rendeletéből (MOL DL 10305). A budai káptalan előtt Alag-i Miklós a pestmegyei Alag nevű
birtokát a prediumokkal együtt, kivéve Alag-i néhai Menyhért és Alberthy-i Miklós 8 ottani jobbágytelkét, a Sykathor másképpen Harkyan és a nógrád megyei Bagyon birtokokon lévő részét zálogba adja Mykofalwa-i Beken Dénes mesternek a budafelhévizi Szentháromság egyház prépostsága udvarbírájának 100 magyar aranyforintért és kötelezi magát, hogy őt azok birtokában mindenki ellen saját fáradságával és költségén megoltalmazza és mindazt a költséget, amit a zálogidő alatt Dénes épületek emelésére kiad, visszaváltáskor megtéríti. Eredeti, papíron (DL17278). Hátlapján pecsét nyomával.
Az ajándékozási szerződést I. Mátyás király 1482. november 26-án jóváhagyván, a budai káptalan a beiktatást 1483. január 21-én már végbe is vitte (DL 18720). A beiktatásnak a néhai Alagi
Menyhért fia Mihály és Alberthy Miklós ellentmondtak, de nem értek el vele semmit. Mátyás király nem várta meg az ilyen ellentmondási perek szokásosan hosszadalmas letárgyalását, s még ez év
deczember 18-án utasította a budai káptalant, hogy a beiktatást hajtsa végre, nem törődve a két atyafi ellentmondásával (DL 18893).
